1. AZ ISKOLA ÉS AZ ÓVODÁK TÖRTÉNETE

Az összevont intézmények különböző múltra tekintenek vissza. Az összehasonlítás és az egység érdekében az elmúlt 24 év történetéről szeretnénk beszámolni.

1.1. Rákóczi iskola története

A szerencsi 3. sz. Általános Iskola 1987.október 13-án nyitotta meg kapuit, a Rákóczi Zsigmond nevet 1992. novemberében vette fel. Feladatul az orosz nyelv és ének-zene tagozatos – emelt óraszámban történő – képzést kapta. Az ének-zenét első osztálytól, az orosz nyelvet pedig 3. osztálytól kezdődően tanítottuk. Ez a feladat-meghatározás a városi tanács részéről történt, a nevelői létszám kialakítása ennek megfelelő volt.

Az iskola külső környezete akkor még rendezetlen volt, ma már kialakult. Sportudvarunkon kézi-, kosárlabda és futópálya, valamint füves játszóhely zöldellik.

A 16 tanteremre tervezett iskolát szaktantermek, napközis termek és szertárak egészítik ki. Ma már nincsenek csak önállóan működő napközis termek, mert a tanulócsoportok és a délutáni foglalkozások miatt minden terem foglalt délelőtt és délután is! Az intézményben működött a Sholtz Jenő Zeneiskola is. A zenei foglalkozások, valamint a művészeti alapiskolai órák délután kerülnek megtartásra.

Az iskola mai profilja önálló arculata eltér a kezdeti tevékenységtől. Hiszen az orosz nyelv fokozatos megszüntetését a társadalmi igények mellett, a szülői elvárások is sürgették. A meglévő személyi feltételünk, az ének-zene tagozatos képzés iránti igény lecsökkenése, valamint az orosznyelv szakos tanárok átképzési lehetősége adta az új irányt az angol és német nyelv bevezetésére, első osztálytól kezdődően. Az 1990/91-es tanévtől első évfolyamtól beindításra került az idegen nyelvi képzés angol és német nyelven.

Későbbi kezdeményezésünk, a kötelező órában tanított néptánc és a fakultációban tartott drámajátszás szolgált alapul a mai művészeti iskolai képzés beindításához.

A város önkormányzata és képviselő testülete jóváhagyásával az 1998/99-es tanévtől indult el a művészeti képzés /encsi iskola kihelyezett tagozataként/ . 2000-től  önálló alapfokú művészetoktatás intézmény lettünk néptánc, képzőművészet és dramatikus színjátszás tagozatokkal. Tanulóinknak lehetősége volt zenei képzésre is az épületben működő zeneiskolában.

Az angol nyelv iránti nagy érdeklődés miatt vezettük be a magyar-angol két tanítási nyelvű képzést 2000-ben. Ebben a képzési formában a tanulók heti 5 órában tanulnak angol nyelvet, ebből heti egy órában angol társalgáson vesznek részt, anyanyelvi lektor vezetésével. Ezen kívül ebben az osztályban ugyancsak angol nyelven történik az ének-zene, rajz és a testnevelés oktatása. A harmadik évfolyamon a környezetismeretet tanulják angol nyelven. Felső tagozatban a történelem, a számítástechnika, ország-ismeret, ill. 5. osztályban a drámajáték szerepel célnyelven.

Kiemelt figyelmet fordítunk szinte valamennyi szaktantárgy gondozására, s az adott területen legtehetségesebbekkel különböző módon foglakozunk. A tanulmányi versenyekre kollégáink „tehetséggondozó körökben” készítik fel a tanítványokat.

A szaktárgyi tehetséggondozáson túl tantestületünk törekvése a különböző művészeti ágak megismertetése, megszerettetése, művelésének elterjesztése. Tanítványaink képzőművészeti alkotásaiból iskolagalériát hoztunk létre.

A tömeg és versenysportra való felkészülést a különböző sportfoglalkozások biztosítják.

A diákolimpia versenyein elsősorban labdajátékokban szerepelünk eredményesen – kézi, kosár és labdarúgás – de atlétikából és vannak szép eredményeink.

Tevékenységünket nagymértékben befolyásolja városunk gazdasági helyzete. Ismerve a helyi önkormányzat előtt álló sokrétű feladatot, mi magunk is próbáljuk megteremteni munkánk mind színvonalasabb feltételeit pályázatok írásával.

2000-ben a város közoktatásának fejlődése érdekében végzett kimagasló munkánk elismeréseként Szerencs Város Képviselőtestülete „Szerencs Város Közoktatásáért” kitüntetést adományozta tantestületünknek.

Az iskolai hagyományok megteremtése érdekében Rákóczi Plakettet hoztunk létre, amellyel azokat a 8. osztályos tanulókat tüntetjük ki, akik 8 éven keresztül iskolánk legkiválóbbjai voltak. Az első osztályosokat iskolanyakkendővel fogadjuk iskolánk tanulójává.

Iskolánk fennállásának 20. évfordulója alkalmából az Oktatási és Kulturális Minisztérium „Miniszteri elismerésben” részesítette iskolánkat.

2007-től összevont intézményként működtünk, mely magába foglalta a város két általános iskoláját, a művészeti alapiskolát, a négy telephelyen működő óvodát és a bölcsődét.

Szerteágazó feladatoknak megpróbáltunk maximálisan megfelelni, a pályázati lehetőségek kihasználásával teremtettük meg a működéshez szükséges minimális feltételeket. A tehetséggondozó táborok és műhelyek finanszírozása is így történt.

Tehetségfejlesztő programunk alapján 2011-ben kiválóra minősített tehetségpont lettünk.

2011/12-es tanévtől önkormányzati döntés alapján intézményünkből különvált a másik általános iskola, oktató-nevelő munkánk így átszerveződött. Intézményi struktúránk egy általános iskolából, alapfokú művészeti iskolából, óvodából és bölcsődéből épül fel.

Nevelőmunkánk középpontjában a harmonikus, kreatív, társadalmi szerepében hasznos, egyénileg sikeres emberek nevelése áll.

1.2. A Zeneiskola és a Művészeti Iskola rövid története

A Szerencsi Zeneiskola működését 1986-ban kezdte a Sárospataki Állami Zeneiskola kihelyezett tagozataként.

1992. január 1-jén vált önálló intézménnyé, és a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola épületében kapott elhelyezést.

Az önálló működése alatt a tanulólétszám háromszorosára nőtt, és körzeti faladatokat is ellátva fogadja a bejáró tanulókat. Ezen túlmenően Megyaszón kihelyezett csoportjai vannak

2000-ben az iskola felvette Scholtz Jenő nevét, tisztelegve ezzel a város zenekultúrájának kiemelkedő személyisége előtt.

Napjainkban a tanuló létszám 525 fő, akiket 19 tanár oktat. A zeneiskolában öt tanszakon folyt az oktatás./furulya, zongora, fúvós, vonós, elmélet/. A tanszakok közül legnépesebb a fúvós tanszak, melynek fejlődésére, mind számszerűleg, mind minőségileg jelentős hatással van az iskolai fúvószenekar, mely hét éve alakult az iskola növendékeiből.

Nemcsak a fúvós tanszak, de a zongora, gitár, hegedű, gordonka is nagy népszerűségnek örvend.

A rézfúvószenekar mellett számos kamaracsoport is működik iskolánkban.

2002-től az óvodákban tartjuk a zeneóvodai foglalkozásokat. mely nagyon megnövelte a zeneovisok létszámát. A zeneóvodások biztosítják a hangszeres utánpótlást a zeneiskolában.

Az iskola fennállása óta több növendék választotta hivatásul a zenei pályát.

A zeneiskola növendékei hangversenyeikkel és szerepléseikkel a város kulturális életének állandó szereplői.

Az iskola minden tanévben több növendékhangversenyt rendez, ahol a szülők hallhatják gyermekeik hangszeres fejlődését.

Évente egy alkalommal a tanárok is számot adnak tudásukról, tanári hangverseny keretében.

Minden nyáron megrendezésre kerül a zenei tábor, ahol a gyakorlás mellett, sok vonzó program teszi emlékezetessé az egy hetet. A táborzáró hangversenyen nagyszámú érdeklődő előtt mutatják be a növendékek az egy hét alatt tanultakat.

A zeneiskola is bekapcsolódott a város és a testvérvárosok közötti kulturális programba, rendszeresen vesznek részt hangszereseink cserelátogatáson, kulturális delegáció tagjaiként.

A zeneiskolai oktatás, kiegészülve az általános iskolában 2000-től működő képzőművészet, néptánc, szín és drámajáték tanszakokkal, 2005-től Alapfokú Művészetoktatási Tagintézményként működik. 2007-ben minősítési eljárás során Kiválóra minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címet nyert el. Az oktatás zene művészet, képzőművészet, néptánc, szín és drámajáték tanszakokon folyik.

2006-tól minden évben megrendezi a tagintézmény a Szerencsi Néptánc Fesztivált regionális szinten.

A tanév végén hagyományosan Művészeti Gála előadáson mutatják meg a tanulók az év során elsajátított tudományukat, mely rendezvény képzőművészeti kiállítással is kiegészül.

2011-ben megalakította az intézmény az Év Művészeti Tanulója címet. Minden évben egy, a címre érdemes tanuló részesülhet ebben a kitüntetésben.

Az új pedagógiai program szerint 2011 szeptemberétől az oktatás zeneművészeti, táncművészeti, képző-és iparművészeti valamint színművészet- bábművészet ágon folyik.

Az intézmény fő célja a tehetségek felkutatása, tovább fejlesztése, szakmai előmenetelének biztosítása, a szakirányú továbbtanulás feltételeinek biztosítása, komplex művészeti képzéssel komplex személyiségfejlesztés kialakítása, műhelyekkel, táborokkal kiegészítve a mindennapos munkát.

1.3. Az összevont óvodai intézményegység története

Szerencsen az intézményes óvodai nevelés kezdete 1896. Ebben az esztendőben polgári kezdeményezésre jótékonysági rendezvények bevételéből alapították a mai Napsugár Óvoda elődjét. A kezdetben magán óvoda rövid időn belül állami, majd városi tulajdonba került és látja el azóta is kisgyermeknevelés feladatait a városban.

1952-ben a Szerencsen működő Óvónőképző gyakorló óvodájaként fontos szakmai szerepet vállalt, jelenleg a főiskolai pedagógus-képzésben is gyakorlati helyet adó intézmény. Évente több végzős főiskolai hallgató teljesíti sikeresen az intézményben szakmai gyakorlati záróvizsga kötelezettségét a Wargha István Hajdúböszörményi Pedagógiai Főiskola és a Sárospataki Comenius Főiskola felkérésére.

A helyi igények szerint folyamatosan újabb gyermekcsoportokkal gyarapodó óvoda 1975-től egy akkor korszerű épülettel bővült, ahol helyet kapott négy új gyermekcsoport, az óvodai konyha, a központi fűtés pedig a komfort fokozat javulását eredményezte.

Az új épület átadásával együtt így két épületben folyik a mai napig a kisgyermeknevelés a Napsugár Óvoda épületben.

1981-ben a 2. számú épület bővítésével a gyermekcsoportok száma nyolc lett és még így is kevés volt a férőhelyek száma akkoriban.

1985-ben a társközségben, Ondon a volt református paplakban egy gyermekcsoportot, mint tagintézményt indított a település. Ondon továbbra is 1 csoporttal működik a tagintézmény, a 2005. évben az épületet teljesen felújíttatta az önkormányzat egy sikeres pályázatnak köszönhetően.

1987. december 14-én  nyílt meg a 3.sz. Napközi Otthonos Óvoda 50 férőhellyel és két csoporttal. 1997. december 10-én az óvoda 10. születésnapján felvették a Csalogány Napközi Otthonos Óvoda nevet. A Csalogány óvoda a kezdetektől napjainkig a Rákóczi Zsigmond Általános Iskola tagintézménye volt.

A Napsugár óvoda gazdaságilag 1994-ig a Hunyadi Iskolához csatolva működött, majd 1994-től a Gyárkerti Óvodával, a Városi Bölcsődével integrálva önálló intézményként működött 2005. június 30-ig.

A Gyárkerti Óvodát a csatolás előtt a két nagy helyi gyár, a Cukorgyár és a Csokoládégyár tartotta fenn az alapításától, 1971-től kezdődően, majd a társadalmi változások következtében került át városi fenntartású intézménnyé.

1996-ban ünnepelte a Napsugár Óvoda a 100 éves fennállását, amikor megkapta a Szerencs Város Képviselőtestületétől a Pro Urbe Szerencsért kitüntetést.

2002-ben a Szerencs Város Napján a Gyárkerti Óvoda megkapta a 30 éves fennállása alatt a kisgyermeknevelésért végzett munkájának elismeréseként, a Szerencs Város Közoktatásáért díjat.

Az átszervezések folyamatosan érintették az intézményt. 1999-ben a Képviselőtestület döntése alapján a Városi Bölcsődét bezárták, az óvodai gyermekcsoportok száma csökkent, ami magával vonta a közalkalmazotti létszám racionalizálását is.

A bölcsődei ellátás 2 gyermekcsoporttal a Gyárkerti Óvoda épületében folytatódott.

2007. július 1-től a város képviselőtestülete egy új közös igazgatású intézményt hozott létre, a Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvodát, amely magában foglalja a fent említett 4 óvodát (13 óvodai csoporttal), a bölcsődét (2 bölcsődei csoporttal) és az általános iskolai képzéseket. A bölcsődei csoportok száma  2007 október 1-től háromra, 2009. október 1-től négyre változott.

2010-től az óvodai intézményegység is bekapcsolódott az intézmény tehetséggondozó munkájába. 3 tehetséggondozó műhely működtetése zajlott főként pályázati forrásokból: népzene-néptánc, tudorka és kézműves műhely.

Szakmai tevékenység:

Az óvoda a településen és környékén szakmai bázis szereppel bír. Az itt működő, 18 települést összefogó Szerencsi Kistérségi Társulás vezetői szakmai munkaközösségének irányításában, szaktanácsadói feladatellátásban, óvodapedagógus képzésben szakmai gyakorlat és záróvizsga szervezésével folyamatosan részt vesz, jelentős az innovatív tevékenység.

Az óvoda saját arculattal, hagyományokkal rendelkezik, (gyermekrendezvények, családokkal közös rendezvények, ünnepélyek, kirándulások stb.) fontos szerepet kapnak a szülők, mint partnerek a gyermekek nevelésében, az óvodai nevelés segítésében az óvoda támogatásában.

A helyi közéletben az óvodai munkatársakkal szerepet vállalunk, a helyi elvárásoknak minden szempontból hitelesen igyekszünk megfelelni.